A rendelkezésünkre álló rengeteg sablon, script, tartalomkezelő rendszer és weboldalkészítő program óriási mértékben megkönnyíti a weblapszerkesztést. Ám egy komolyabb weboldal készítése és működtetése során, szinte mindig fellépnek olyan problémák, amelyek megoldásához nem árt tudni mi is áll a háttérben.
Ez a cikk elsősorban a kezdőknek szól, azoknak, akik most szeretnének megismerkedni a weblapkészítés csodálatos rejtelmeivel. Célunk, hogy egy általános képet nyújtsunk a honlapok felépítéséről, és hogy utat mutassunk a tanulni vágyóknak.
1. A HTML
A weblapok standard formátuma a HTML (angolul: HyperText Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv). Ez egy olyan nyelv, melyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki, és mára már internetes szabvánnyá vált a W3C (World Wide Web Consortium) támogatásával.
Ahhoz, hogy egy weblap helyesen jelenjen meg az összes standard böngészőben, eleget kell tegyen a W3C szabványainak.
Egy HTML állomány nem más mint egy szöveges dokumentum, amelybe különböző kódok jelölik a szöveg méretét, színét és pozícióját.
2. CSS stílusok
Ahhoz, hogy egy HTML dokumentumok átláthatóbbak legyenek komplikáltabb design esetén is, elkülönítették a dokumentumok struktúráját a dokumentum megjelenésétől. Így a HTML dokumentumok kisebbek lesznek, és mivel a webböngészők gyakran tárolják a CSS stíluslapokat a gyorsító tárban, ezért a hálózati forgalom is jelentősen csökkenhet. Ezen kívül lehetővé teszik egy honlap kinézetének gyors megváltozását. A CSS dokumentumokat szintén a W3C szabványozza.
3. Képek, Flash elemek, animált gif-ek és videók.
Egy HTML dokumentumba beágyazhatunk különböző média elemeket is. A flash elemek viszonylagos kis mérete és egységes, megbízható megjelenése a legstabilabb kliens oldali interaktivitást biztosító technológiának számit a webes fejlesztések területén.
A jó minőségű képek feldobják egy weblap megjelenését, viszont növelik annak betöltődési idejét is.
4. A kliens oldali programok
Egyes funkciók működéséhez számolási műveletek, ciklusok és feltételek is szükségesek, amelyek végrehajtására a HTML nyelv nem alkalmas. Erre a célra az ún. JavaScript nyelvet használják mind elfogadott standard programozási nyelvet.
5. A szerver oldali programok
A tárhely szolgáltatóknak nem csak a lemez területet kell biztosítsák, hanem lehetővé kell tegyék egyes programok futását is. A dinamikus weboldalak, mint a fórumok, közösségi oldalak, blogok, stb. ahol a tartalom rendszeresen frissül, nem működhetnének a szerver oldalon futó programok nélkül. Egy, mondhatni a leggyakrabban használt ilyen programozási nyelv a php, mely legtöbbször MySQL adatbázist használ az adatok tárolására. Az Apache HTTP Server pedig a legelterjedtebb webkiszolgáló alkalmazás, amely lehetővé teszi e programok futását.
A szerver értelmezi a php kódot, futtatja, és az eredményt HTML formátumban továbbítja a kliens gép felé.
Más szerver oldali programozási nyelvek: perl, python, ruby, stb.
6. Web szerverek, tárhely szolgáltatók
Egyértelmű, hogy egy honlap működtetéséhez szükségünk van egy szerverre, ahol az állományokat tároljuk, és ahol a szerver oldali programok fussanak. Egy szervernek stabilnak kell lennie, biztonságosnak és szünetmentesen kell működnie. Erre a célra speciális, nagyteljesítményű számítógépeket használnak, általában Linux operációs rendszerrel. Egy átlagos weboldal azonban egy szerver kapacitásának csak a töredékét használja ki, ezért az üzemeltetés költséghatékonyabb, ha több weblap osztozik egy szerveren. A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás tehát, ha béreljük a tárhelyet egy szolgáltatótól.
Ma már olcsón lehet tárhelyhez jutni, a kezelés is egyre könnyebbé válik, valamint egyre több extrát is nyújtanak. Ez elsősorban az óriási, és világszintű konkurenciának köszönhető, az interneten ugyanis nincsenek határok, épp úgy bérelhetünk egy tárhelyet itthon, mint az Egyesült Államokban.
7. A Domain nevek
Egy domain név nem más, mint egy számítógép egyedi neve az interneten, amely megkülönbözteti a többitől. Nem más, mint egy címke melyeket a nehezen megjegyezhető IP-cím helyett használhatunk. Mivel egy szerveren általában több honlap üzemel, ezért a tárhely szolgáltató mindegyik domain nevet a hozzá tartozó könyvtárhoz rendeli.
Az ICCAN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) nonprofit részvénytársaság feladata általánosságban az IP-címek és a domain nevek elosztásának felügyelete. Ha le szeretnénk foglalni egy domain nevet, akkor egy olyan szolgáltatóhoz kell fordulnunk, amelyik rendelkezik ICANN akkreditációval.
Szerencsére elég sok domain szolgáltató létezik, és a tárhely szolgáltatók többsége is biztosit domain regisztrációt (sőt egyesek még ajándékba is adják, csak bérlejük náluk a tárhelyet).
8. Tartalom kezelő rendszerek és előre gyártott sablonok, stílusok
A tartalom kezelő rendszerek ( angolul content management system vagy CMS ), olyan szerver oldalon futó programok, amelyek óriási mértékben megkönnyítik a weblap készítést és szerkesztést. Sok közülük nyílt forráskódú, ami azt jelenti, hogy bárki fejlesztheti, amit a legtöbben hobbiból tesznek, és bárki ingyen használhatja.
Általában úgy készülnek, hogy később különböző funkciókkal, modulokkal lehessen bővíteni őket.
A legelterjedtebb nyílt forrású CMS közé tartozik a Drupal és a Joomla.
Miután telepítünk egy ilyen rendszert a tárhelyen, lehetőségünk van a szükséges kiegészítőket és sablon telepítésére is, így a honlapunk a kívánt funkciókkal fog rendelkezni és a kinézete is egyedibb lesz. Természetesen, a saját sablon használata a legprofesszionálisabb megoldás.